な-melléknevek

• Az alapok
  • jelen idő
  • múlt idő
  • Negatív な-melléknevek
• A な-ok helyzete

Az alapok

Aな-melléknevek a japán nyelvben a melléknevek két fajtájának egyike (a másik a い-melléknevek). A な-melléknevek fő funkciója a főnevek leírása. Például egy híres személy 有名な人, egy kényelmes eszköz 便利なツール, egy biztonságos hely pedig 安全な場所. A な-melléknevek a な-ról kapták a nevüket, amelyet a な-melléknév főnévhez való csatolására használnak. A い-melléknevekkel ellentétben a な-melléknevek nem konjugálhatók úgy, hogy jelen- vagy múlt időt, valamint pozitív vagy negatív igazságértéket mutassanak. Ez egy olyan tulajdonság, amelyet a な-melléknevek megosztanak a főnevekkel, és ez az egyik oka annak, hogy a nyelvészetben gyakran “nominális (főnévszerű) mellékneveknek” vagy “melléknévi főneveknek” nevezik őket.

Prózai idő

A főnevekhez hasonlóan a な-melléknevek is だ vagy です-vel jelezhetik, hogy jelen időben állnak. Ez azt jelenti, hogy a melléknév által leírt tulajdonság most vagy a jövőben igaz. Például:

• 日本の電車はすごく便利だ。
• A vonatok Japánban nagyon kényelmesek.

• 平日なら、車より電車の方が便利ですよ。
• Hétköznapokon a vonat kényelmesebb, mint az autó.

Választhatjuk azt is, hogy a mondatot magával a な melléknévvel fejezzük be, ami a hétköznapi beszélt japánban gyakori. Ebben az esetben jelen időt feltételezünk, még akkor is, ha nincs kifejezett jelölője, mint a だ vagy です:

• これは便利。
• Ez kényelmes.

Múlt idő

Ha azt akarjuk jelezni, hogy a な-melléknév által leírt tulajdonság a múltban van, akkor a だった vagy でした jelzőt használjuk. Ez azt jelenti, hogy a minőség korábban igaz volt, de ebben az időpontban már nem igaz. Például:

• 子供の頃、この街は静かだったけど、今はにぎやかだね。
• Amikor gyerek voltam, ez a város csendes volt, de most élénk.

• 親の時代は、ディスコはすごく人気でした。
• A szüleim korában a diszkó szuper népszerű volt.

Negatív な-melléknevek

A な-melléknév negatívvá tétele azt jelenti, hogy a szó által leírt tulajdonság nem igaz. Ehhez többféle negatív jelölő közül választhatunk, mint például a じゃない és a ではない. Nézd meg:

• あの先生、字があまり綺麗じゃないね。
• A tanárnő kézírása nem túl szép, ugye?

• チェスは上手ではないが、下手でもない。
• Nem vagyok jó a sakkban, de nem is vagyok rossz benne.

A な-melléknevek helyzete a mondatban

A い-melléknevekhez hasonlóan a な-melléknevek is kétféle helyzetben használhatók egy főnév leírására: a mondat végén és közvetlenül a főnév előtt. A な-melléknevek azonban egy kicsit többre képesek, mint a い-melléknevek. Néhány な-melléknév úgy működhet, mint egy főnév, és a mondat alanyaként vagy tárgyaként szolgálhat.

A mondat végén

Ha egy な-melléknév a mondat végén áll (pontosabban egy mondat predikátumában), akkor a mondat alanyát írja le. Nézzük meg:

• 最近、猫のビデオが人気だよね。
• A macskás videók mostanában népszerűek, nem igaz!

Ebben a mondatban a な melléknév 人気 (népszerű) a mondat végén áll, és az alany főnévi igenevet, a 猫のビデオ-t (macskás videó) írja le.

A japán nyelvben nagyon gyakori, hogy az alanyt kihagyják a mondatból, ha a szövegkörnyezetből egyértelmű, hogy miről van szó. Ebben az esetben a な-melléknév még mindig az alanyt írja le, csak ki kell találnod, hogy mi az az alany.

• 最近、人気だよね。
• Lately, (these) are popular, aren’t they!

Talán akkor mondanád ki ezt, ha egy olyan szobában lennél, ami tele van emberekkel, akik a telefonjukat bámulják, és egy cuki cicát ábrázoló videón áhítoznak egy teáscsészében. Ebben az esetben feltételezed, hogy a beszélgetőpartnered megérti, hogy a macskás videókra utalsz, és nem valami másra. Valami hasonlót teszünk az angolban, amikor egy főnevet névmással helyettesítünk, mint a példamondatban szereplő “these”.

Before a Noun

Ha egy な-melléknevet közvetlenül egy főnév előtt használunk, akkor a な-t közvetlenül a melléknév után kell használnunk. A な az, ami a melléknevet a főnévhez csatolja, rövid főnévi kifejezést alkotva.

安全 + な + 場所 = 安全な場所
biztonságos hely egy biztonságos hely

Ezek a szavak összekapcsolva bárhol használhatók, ahol egy főnév is használható:

• 安全な場所を探してください。
• Kérem, keressen egy biztonságos helyet.

Ebben a mondatban a 安全な場所 a mondat tárgya – ez az, amit keresünk. Ugyanilyen könnyen használhatjuk a mondat alanyaként is, mint a következő példában:

• 安全な場所が一つもない。
• Egyetlen biztonságos hely sincs.

Mint főnév

A főnevek leírására való képességük mellett egyes な-melléknevek maguk is főnévként használhatók (Tipp: ezért nevezik a な-mellékneveket a nyelvészetben “melléknévi főneveknek”). Ezek a főnevek olyan elvont fogalmakra utalnak, mint a “biztonság” (安全), a “béke” (平和) vagy a “szabadság” (自由). Főnévként használva ezek a szavak számos szerepet betölthetnek egy mondatban, beleértve az alanyt vagy a tárgyat.

• 安全が第一だ。
• A biztonság az első.

• 平和を願っています。
• Reméljük a békét.

• 自由を守りましょう。
• Védjük meg a szabadságunkat.

Az alapokon túl

A な-melléknevek eredete

A modern japán な-mellékneveknek többféle eredete van. A legkorábbi な-melléknevek Japánból származnak. Ezek általában arról ismerhetők fel, hogy hiragana végződésük van, például 〜か vagy 〜やか, mint a 静か (csendes) és a 賑やか (élénk) esetében.

Amint a japán történelem során a Kínával való kapcsolat egyre erősödött, számos új leíró szó került a japán nyelvbe な-melléknévként. A kínai eredetű な-melléknevek az összes な-melléknév mintegy kétharmadát teszik ki. Általában elég könnyű felismerni őket, mert teljesen kanji nyelven írhatók, mint például a 綺麗 (szép), 安全 (biztonságos) és 健康 (egészséges).

Napjainkban folyamatosan érkeznek új szavak a japánba más nyelvekből (beleértve az angolt is), és ezek általában szintén な-melléknevekké válnak. Mint a legtöbb, nem kanjit használó nyelvekből származó idegen kölcsönszót, ezeket a szavakat is katakanával írják. Például a ユニーク (egyedi), オリジナル (eredeti) és クレージー (őrült) mind な-melléknévként használatosak a japánban.

A な történelmi fejlődése

A kérdés tehát továbbra is fennáll: miért veszik a な-melléknevek a な-t a főnév előtt? A régi japánban a にあり-t arra használták, hogy jelzőszerű kapcsolatot mutassanak két szó között. A melléknév-szerű szó állt az első helyen, majd a にあり segítségével kapcsolódott az általa leírt főnévhez. Talán felismeri ennek a kifejezésnek a két részét, a に partikulát és a あり-t – a ある ige törzsformáját.

Lassan, sok év alatt a にあり kiejtési módja eltolódott és egyszerűsödött, először なる lett belőle, majd végül な, ami ma is használatos. Az a tény, hogy ezek az ősi な-melléknevek igekötőt (あり) használtak, amikor egy főnév előtt álltak, hogy leírják azt, magyarázza a な-melléknevek hagyományos nyelvtani nevét – 形容動詞, vagyis “melléknévi ige”. Míg a な-melléknevek már nem hasonlítanak igékre, a な őse maga is ige. Ezt szem előtt tartva a “melléknévi ige” kezd egy kicsit több értelmet nyerni, nem igaz?

Mik azok a の-melléknevek?

A い-melléknevek és な-melléknevek mellett néhány szótár és forrás a japán melléknevek egy harmadik fajtáját is felsorolja: a の-melléknevet. Ha már tanultál a の partikuláról, akkor tudhatod, hogy két főnév közötti kapcsolat leírására használják. Ez lehet birtoklás, mint a お母さんの誕生日 (édesanyám születésnapja), vagy kifejezheti az azonosságot, mint a トヨタの山田さん (Yamada úr a Toyotától). Tehát egy olyan mondatban, mint a 本当の幸せ (igaz boldogság), miért áll a の az “igaz” után, ami látszólag melléknév?

Ez arra vezethető vissza, hogy a な-melléknevek mind a melléknevek, mind a főnevek tulajdonságaival rendelkeznek, és sokan vagy a な-t vagy a の-t használhatják egy főnév leírására, attól függően, hogy a beszélő milyen árnyalatot vagy jelentést akar közvetíteni. Szeretünk úgy gondolni a な-melléknevekre, mintha egy spektrumon léteznének, ahol egyes szavak a な-t, mások (mint például a 本当) pedig a の-t részesítik előnyben. Felkeltette az érdeklődését? Erről egy egész cikket írtunk – olvassa el itt.

Gyakori hibák

同じ

Ez egy apró megjegyzés, de vigyázzon a 同じ (ugyanaz)! Olyan érzés, mintha な-melléknévnek kellene lennie, de nem egészen úgy működik, mint a többi.

A mondat végén használva nem különbözik a többi な-melléknévtől:

• その靴は僕のと同じだ。
• Those shoes are the same as mine!

Ha azonban a 同じ-t közvetlenül egy főnév előtt használjuk, a な nem használatos:

• わざと僕と同じ靴を買ったの？
• Szándékosan vettél olyan cipőt, mint én?

Oké, így elég könnyű megjegyezni, hogy a 同じ nem veszi a な-t főnév előtt, de…

• 靴が同じなのに、僕の方が似合ってるよ。
• A cipőnk ugyanolyan, de nekem jobban áll.

Amint a fenti példában is láthatjuk, amikor a 同じ egy kötőszó partikula előtt használatos, mint például a のに, akkor a な-t veszi át. A történet tanulsága tehát az, hogy vigyázz a 同じ-val, mert nem ugyanaz, mint a többi な-melléknév… érted? 😂

A な-melléknevek い-melléknévként való kezelése

Néhány な-melléknév könnyen összetéveszthető a い-melléknévvel. Például a きれい (tiszta) egy な-melléknév. Azonban い-ra végződik, így megbocsátható, ha azt hiszed, hogy い-melléknév, és megpróbálod múlt időnek jelölni 〜かった-vel vagy negatívnak 〜くない-val. Csak ne feledd – a な-melléknevek olyan szavakat használnak, mint a だった és じゃない, hogy ezt elérjék!

• ❌鳥にフンを落とされる前、車はきれかった。
  ⭕鳥にフンを落とされる前、車はきれいだった。
• Az autó tiszta volt, mielőtt egy madár rápisilt.

• ❌ 私の部屋はきれくない。
  ⭕ 私の部屋はきれいじゃない。
• A szobám nem tiszta.

Ha nem vagy biztos benne, hogy egy melléknév い-melléknév vagy な-melléknév, nézd meg, hogyan írják kanji nyelven. A い-melléknevekkel ellentétben ezeknek a な-mellékneveknek a végső 〜い-je nem hiraganával van írva. Például a きれい kanji a 綺麗, nem pedig a 綺麗い. Az egyetlen kivétel ez alól a 嫌い (gyűlölködő), amely a végén lógó い ellenére な-melléknév. 🤷🏻♀️